Fogászati kérdések egyszerűen

A fogászati összefüggésben elkerülhetetlenül felvetődik a zománc vitalitásának a kérdése, melynek egy ideig a valósnál lényegesen nagyobb jelentőséget igyekeztek tulajdonítani, a fogorvos által végzett vizsgálatokon.

Eddig a fogorvosoknak vagy fogászati kutatóknak sem sikerült a zománcban sem energiafogyasztással, sem energiatermeléssel járó anyagcsere-folyamatot kimutatnia. Sikerült kimutatni a zománc permeabilitását: különböző ionok és molekulák számára az ép zománc is átjárható (bizonyos feltételek mellett, ill. körülmények között). Nem sikerült eddig bizonyítani eme permeabilitás szelektív voltát, s azt sem, hogy nem egyszerű fizikai cserélődési folyamat eredménye-e a tapasztalt behatolás (aminek feltételezése egyébként annyira kézenfekvő, hogy az ezzel ellentétes feltevés szorulna bizonyításra). Nem kétséges, hogy a zománc szerves váza térfogatát illetően nem elhanyagolható, ami arra mutat.

A fogalkotó anyagok

A szerves váz és a lerakodott kristályok együtt alkotják ezt a szövetet, s egyiket sem szabad a másik előtérbe helyezésével figyelmen kívül hagyni a fogorvos. A szerves váz fehérjéje keratin, tehát oly protein, amelynek vitalitása a szervezet más helyén is (elszarusodott képletek: bőr, köröm, haj) igen csekély. így a zománc sokat vitatott vitalitása ma bizonyítatlan postulatum a fogászaton.

A cariogenesisnek a Miller-elmélettől eltérő magyarázatai közül történelmi szempontból a proteolytikus hipotézis érdemel elsősorban figyelmet. Ez az elképzelés tulajdonképpen megelőzi Miller elméletét. Lényege, hogy az initialis laesiót a zománcon proteolytikus mikroorganizmusok hozzák létre, melyek többnyire praeformált struktúrák mentén - a demineralisatiót nem szenvedett zománcba is behatolnak; ilyen utat jelentenek a zománc-lamellák. Jóllehet a száj mikroflórajanak számos képviselője fejt ki akár anyagcseréje során produkált, akár pusztulásakor felszabaduló enzimek révén proteolytikus hatást, figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a zománc szerves váza nem akármilyen protein, hanem a vegyi behatásokkal szemben igen ellenálló keratin. Oldása tehát nem egyszerű proteo-, hanem keratolysis.

Vizsgálatok a fogszuvasodás tekintetében

Kivételesen sikerült a szájban keratolytikus csírákat is találni a fogászati vizsgálat során, de előfordulásuk inkább csak ritka kivételnek tekintendő. Sok éves tapasztalat mutatta ugyanis, hogy lószőr és emberi haj egyaránt kiválóan alkalmas a szájban sebek varrására (mielőtt a műanyag fonál használatba jött, előszeretettel varrtak vele), és kivételesen sem fordult elő e fonalak duzzadása, oldódása. A zománc-lamellák mentén szövettani készítményekben sokan véltek coccusokat felfedezni, azt azonban eddig még csak nem is valószínűsítették, hogy az észlelt képződmények valóban (méghozzá élő) coccusok s nem műtermékek. Nem állt helyt az az érv sem, hogy a proteolysis útján támadó cariesre a laesio sárgásbarna színe jel¬lemző, melyet a behatoló Staphylococcus aureus okozna. Ilyen elszíneződés kimutathatóan létrejön a szénhidrát-lebontás intermedier termékeinek és a fogállománynak a reakciója során.

• A fogszuvasodás következményeiről itt olvashatsz részletesen.